ABÉLIA
- latin eredetû; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.

ABIGÉL
- héber eredetû; jelentése: az apa öröme.

ADA
- héber eredetû; jelentése: felékesített, szép.

ADALBERTA
- germán eredetû; jelentése: nemes fény.

ADÉL
- német-francia eredetû; jelentése: nemes.

ADELAIDA
- német-francia-angol eredetû; jelentése: nemes.

ADELINA
- német-latin eredetû; jelentése: nemes

ADELINDA
- német-latin eredetû; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

ADINA
- az Ada német továbbképzése.

ADRIÁNA
- latin eredetû; jelentése: hadriai.

ADRIENN
- latin-francia eredetû; jelentése: hadriai.

AGÁTA
- görög eredetû; jelentése: a jó.

AGNELLA
- latin eredetû; jelentése: bárányka.

ÁGNES
- görög eredetû; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szûzies, tartózkodó.

AGNÉTA
- az Ágnes kicsinyített formájából.

ÁGOSTA
- az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA
- az Agáta régi magyar formája.

AIDA
- Verdi Aida címû operája nyomán.

AJÁNDÉK
- magyar eredetû; jelentése: Isten örömet szerzõ ajándéka.

AJNA
- finn eredetû; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

AJNÁCSKA
- magyar eredetû; jelentése: Ajnácskõ (régebben Hajnácskõ) nevû Gömör megyei vár.

ALBERTA
- német eredetû; jelentése: nemes, fényes.

ALBERTINA
- német eredetû; jelentése: ragyogó, fényes.

ALDA
- germán-olasz eredetû; jelentése: nemes.

ÁLDÁSKA
- magyar eredetû; jelentése: áldás.

ALÉNA
- a Magdaléna önállósult rövidítése.

ALETTA
- német-olasz eredetû; jelentése: nemes.

ALEXA
- az Alexandra név rövidítése

ALEXANDRA
- görög-latin eredetû; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ALEXIA
- görög-latin eredetû; jelentése: férfias lelkû segítõtárs, védõ.

ALFONZA
- germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.

ALFONZINA
- germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.

ALFRÉDA
- germán eredetû; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA
- francia-spanyol eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ALIDA
- német eredetû; jelentése: nemes.

ALINA
- az Adelina összevont alakváltozata.

ALINDA
- az Adelinda összevont alakváltozata.

ALINKA
- az Alina önállósult becézõje.

ALIZ
- héber-germán-francia-angol eredetû; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

ALMA
1. - germán eredetû; jelentése: erõfeszítés a harcban + védelem;
2. - latin eredetû; jelentése: tápláló, felfrissítõ;
3. - angol eredetû; jelentése: az almai csata nyomán.

ALOJZIA
- német eredetû; jelentése: egész + bölcs.

ALVINA
- germán eredetû; jelentése: nemes barát.

AMÁBEL
- latin-angol eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

AMADEA
- latin eredetû; jelentése: szeresd az Istent!

AMADIL
- spanyol eredetû; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁLIA
- germán eredetû; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

AMANDA
- latin eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

AMARANTA
- görög eredetû; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA
- görög-latin eredetû; jelentése: fényes.

AMARILLISZ
- görög eredetû; jelentése: fényes.

AMÁTA
- latin eredetû; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁZIA
- latin eredetû; jelentése: kedves.

AMBRÓZIA
- görög eredetû; jelentése: halhatatlan

AMÉLIA
- az Amália névbõl.

AMELITA
- az Amélia kicsinyítõképzõs származéka.

AMETISZT
- görög-latin eredetû; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

AMINA
- német-olasz eredetû; jelentése: védelem.

ANASZTÁZIA
- görög eredetû; jelentése: a feltámadott.

ANDREA
- görög-latin eredetû; jelentése: férfi, férfias.

ANETT
- az Anna önállósult francia becézõje.

ANETTA
- az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

ANGÉLA
- görög-latin eredetû; jelentése: angyal, követ, hírnök.

ANGELIKA
- latin eredetû; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

ANGELINA
- az Angéla kicsinyítõ továbbképzése.

ANGYALKA
- az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ
- héber-székely eredetû; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

ANITA
- az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézõjébõl.

ANNA
- héber eredetû; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ANNABELLA
1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. - az Amábel skót módosulata.

ANNAMÁRIA
- az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

ANTIGONÉ
- görög eredetû; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedõ.

ANTONELLA
- latin-olasz eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTÓNIA
- latin eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTONIETTA
- az Antónia olasz kicsinyítõképzõs származéka.

ANZELMA
- latin eredetû; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLÓNIA
- görög-latin eredetû; jelentése: Apollónak szentelt.

ARABELLA
1. - spanyol eredetû; jelentése: kis arab nõ;
2. - skót eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

ARANKA
- magyar eredetû; jelentése: az arany szó kicsinyítõképzõs származéka.

ARANY
- magyar eredetû; jelentése: aranyos, aranymûves.

ARIADNÉ
- görög eredetû; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

ARIANNA
- az Ariadné olasz formája.

ARIELLA
- héber-latin-olasz eredetû; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tûzhelye.

ARIKA
- a török eredetû Réka alakváltozata.

ARMANDA
- latin-germán-francia eredetû; jelentése: hadba menõ.

ARMANDINA
- az Armanda -ina képzõs származéka.

ARNOLDA
- latin eredetû; jelentése: sas, uralkodó.

ARTEMISZ
- görög eredetû; jelentése: friss, egészséges.

ÁRVÁCSKA
- magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

ASZPÁZIA
- görög eredetû; jelentése: kedvelt.

ASZTRID
- ósvéd eredetû; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ATALA
- az Atália név alakváltozata.

ATALANTA
- görög eredetû; jelentése: mondabeli vadásznõ nevébõl.

ATÁLIA
- héber eredetû; jelentése: Isten fenséges.

ATANÁZIA
- görög-latin eredetû; jelentése: halhatatlan.

AUGUSZTA
- latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.

AUGUSZTINA
- latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.

AURA
- latin-angol eredetû; jelentése: aranyos.

AURÉLIA
- latin eredetû; jelentése: aranyos.

AURÓRA
- görög eredetû; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

AVARKA
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

AZÁLEA
- latin-magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

BABETT
- héber-görög-német-francia eredetû; jelentése: idegen, külföldi.

BARBARA
- görög eredetû; jelentése: idegen, külföldi nõ.

BÁRSONYKA
- magyar eredetû; jelentése: bársony

BEA
- a Beáta és a Beatrix nevek rövidülésébõl.

BEÁTA
- latin eredetû; jelentése: boldog.

BEATRIX
- latin eredetû; jelentése: boldogságot hozó

BEGÓNIA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

BÉKE
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

BELINDA
- germán eredetû; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

BELLA
- olasz-spanyol eredetû; jelentése: szép.

BENÁTA
- a Benedikta név becézõjébõl.

BENEDETTA
- a Benedikta olasz eredetû változata.

BENEDIKTA
- latin eredetû; jelentése: áldott.

BENIGNA
- latin eredetû; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJAMINA
- héber eredetû; jelentése: a szerencse fia.

BERENIKÉ
- görög-makedón eredetû; jelentése: gyõzelmet, diadalt hozó.

BERILL
- óind-angol eredetû; jelentése: tengerzöld színû indiai drágakõ.

BERNADETT
- germán-francia eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.

BERNARDA
- germán-latin eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.

BERTA
- német eredetû; jelentése: Perchta istennõ nevébõl.

BERTOLDA
- germán eredetû; jelentése: pompával uralkodó.

BETTA
- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézõjébõl alakult.

BETTINA
- a Betta név nõiesítõ képzõvel való továbbképzése.

BIANKA
- a Blanka név olasz formájából.

BIBIÁNA
- a Viviána név alakváltozata.

BÍBORKA
- magyar eredetû; jelentése: bíbor

BLANDINA
- latin eredetû; jelentése: hízelgõ, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

BLANKA
- középlatin-spanyol eredetû; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

BOGÁRKA
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

BOGÁTA
- szláv-magyar-latin eredetû; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA
- magyar eredetû; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

BOLDA
- magyar eredetû; jelentése: boldog.

BONAVENTÚRA
- latin eredetû; jelentése: jó jövendõ.

BORBÁLA
- a Barbara magyaros módosulata.

BORISKA
- a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.

BORÓKA
- a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.

BORSIKA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

BRIGITTA
- óír eredetû; jelentése: erõs, erényes.

CECÍLIA
- latin eredetû; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.

CELERINA
- latin eredetû; jelentése: gyors, sebes, serény.

CELESZTA
- a Celesztina név alakváltozata.

CELESZTINA
- latin eredetû; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

CÉLIA
- a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézõjébõl.

CELINA
- a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

CEZARINA
- latin eredetû; jelentése: hosszú, dús hajú.

CICELLE
- a Cecília régi magyaros alakváltozata.

CIKLÁMEN
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

CINNIA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga (rézvirág).

CINTIA
- görög eredetû; jelentése: Artemisz istennõ mellékneve.

CIPRIÁNA
- latin eredetû; jelentése: ciprusi.

CSENDIKE
- magyar eredetû; jelentése: csendes

CSENGE
- magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

CSEPERKE
- magyar eredetû; jelentése: csiperke.

CSILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

CSILLAG
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

CSINSZKA
- Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);

DÁLIA
- Andreas Dahl svéd botanikus nevébõl; jelentése: a virág maga.

DALIDA
- Dalida olasz származású, francia énekesnõ mûvésznevébõl.

DALMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

DANIELLA
- héber eredetû; jelentése: Isten a bírám.

DARINKA
- szláv-magyar eredetû; jelentése: ajándékocska.

DEA
- latin eredetû; jelentése: Istentõl adott, istennõ.

DEBÓRA
- héber eredetû; jelentése: méh.

DÉLIA
- görög eredetû; jelentése: Artemis istennõ mellékneve, aki Délosz szigetén született.

DÉLIBÁB
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

DELILA
- héber eredetû; jelentése: epedõ, sóvárgó, finom, érzékeny.

DELINKE
- magyar eredetû; jelentése: szép termetû, deli, nimfa.

DEMETRIA
- görög-szláv eredetû; jelentése: Démétérnek, a föld istennõjének ajánlott.

DEZDEMÓNA
- Verdi Otelló címû operája nyomán  (Otelló feleségének neve).

DÉZI
- angol eredetû; jelentése: százszorszép.

DEZIDERÁTA
- görög-latin eredetû; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

DIÁNA
- római eredetû; jelentése: ragyogó.

DINA
- héber eredetû; jelentése: ítélet.

DITTA
- az Edit és Judit önállósult becézõje.

DOLLI
- angol eredetû;  a Dorottya, Dóra önállósult becézõje.

DOMINIKA
- latin eredetû; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

DOMITILLA
- latin-olasz eredetû; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyõzõ, meghódító.

DONÁTA
- latin eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.

DONATELLA
- latin-olasz eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.

DÓRA
- a Dorottya önállósult becézõje.

DORINA
- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítõképzõs formája.

DORISZ
1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézõje.
2. - görög eredetû; jelentése: lándzsa.

DOROTTYA
- görög eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

DÖNÍZ
- görög-francia eredetû; jelentése: Dionûszosz Istennek ajánlott.

DULCINEA
- Cervantes  Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

ÉDA
- germán eredetû; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

EDDA
- az Éda név alakváltozata.

EDINA
1. - germán eredetû; jelentése: Hedin városából való;
2. - germán eredetû; jelentése: állatbõr, bunda;
3. - az Éda név továbbképzése;
4. - az Edna név módosulata.

EDIT
- germán eredetû; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EDNA
- ószövetségi eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ÉDUA
- kun eredetû; jelentése: a hold fölkel.

EDVARDA
- germán-latin eredetû; jelentése: a birtokát megõrzõ.

EDVINA
- germán-latin eredetû; jelentése: az örökös barátja.

EGBERTA
- germán-latin eredetû; jelentése: kard + híres, fényes.

ELEKTRA
- görög eredetû; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkõ.

ELEONÓRA
- arab eredetû; jelentése: Isten az én világosságom.

ÉLETKE
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

ELIÁNA
- francia-latin eredetû; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELINA
- a Heléna spanyol-olasz formájából.

ELIZ
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELIZA
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna nõi nevek önállósult becézõje;
2. - az -ella végû magyar nõi nevek önállósult becézõje.

ELLINA
- szláv eredetû; jelentése: hellén, görög.

ELMA
- az Alma név alakváltozata.

ELMIRA
- spanyol eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnõ.

ELVIRA
1. - nyugati gót eredetû; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. - az Elmira alakváltozata.

ELZA
- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

EMANUÉLA
- héber-latin eredetû; jelentése: velünk az Isten.

EMERENCIA
- latin eredetû; jelentése: érdemekben gazdag.

EMERITA
- latin eredetû; jelentése: érdemes.

EMESE
- magyar eredetû; jelentése: anyácska.

EMÍLIA
- latin eredetû; jelentése: versengõ, vetélkedõ.

EMILIÁNA
- latin eredetû; jelentése: az Aemelius nemzetségbõl való.

EMMA
- a germán Erm-, Irm- kezdetû nõi nevek önállósult becézõje.

EMÕKE
- magyar eredetû; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

ENCIÁNA
- latin német-magyar eredetû; jelentése: tárnics virág.

ENID
- kelta-walesi-angol eredetû; jelentése: élet, lélek.

ENIKÕ
- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünõ, szarvastehén.

ENNA
- fríz eredetû; jelentése: kard.

EPERKE
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

ERIKA
- germán-latin eredetû; jelentése: nagyrabecsült.

ERINA
- az Irén szláv alakváltozata.

ERMELINDA
- germán eredetû; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

ERNA
- ófelnémet eredetû; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

ERNELLA
- az Erna olasz kicsinyítõképzõs származéka.

ERNESZTA
- német-latin eredetû; jelentése: komoly, határozott.

ERNESZTINA
- német eredetû; jelentése: komoly, határozott.

ERVINA
- germán-latin eredetû; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejû jó barát.

ERZSÉBET
- héber eredetû; jelentése: Isten az én esküvésem.

ESTILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.

ESZMERALDA
- szemita-görög-spanyol eredetû; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ESZTELLA
- a Stella spanyol változata.

ESZTER
1. - héber eredetû; jelentése: mirtusz;
2. - perzsa eredetû; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ETA
- az Etelka rövidített és -a kicsinyítõ képzõvel ellátott származéka.

ETEL
1. - az Etelka önállósult becézõje;
2. - angol eredetû; jelentése: nemesi származású.

ETELKA
- Dugonics András alkotta az Etele férfinévbõl.

EUDOXIA
- görög eredetû; jelentése: jó hírnévnek örvendõ, tisztelt, megbecsült.

EUFÉMIA
- görög eredetû; jelentése: a jót emlegetõ, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendõ.

EUFROZINA
- görög-latin eredetû; jelentése: vidám.

EUGÉNIA
- görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, jeles nemzetségbõl való.

EULÁLIA
- görög-latin eredetû; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélõ.

ÉVA
- héber eredetû; jelentése: élet, életet adó.

EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
2. - kelta-skót eredetû; jelentése: kellemes, kedves, tetszetõs, jókedvû.

EVELINA
- az Éva továbbképzett származéka.

EVETKE
- magyar eredetû; jelentése: mókus.

FABIÁNA
- latin eredetû; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

FANNI
1. - a Franciska (Frances) becézõje;
2. - a Stefánia (Stephanie) becézõje.

FATIMA
1. - arab eredetû; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;
2. - portugál eredetû; jelentése: egy portugál község neve.

FATIME
- a Fatima alakváltozata.

FAUSZTINA
- latin eredetû; jelentése: szerencsés.

FEDÓRA
- görög-latin eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

FÉDRA
- latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).

FEHÉRKE
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

FELÍCIA
- latin eredetû; jelentése: boldog

FELICIÁNA
- latin eredetû; jelentése: boldog.

FERNANDA
- germán-spanyol-latin eredetû; jelentése: béke + merész.

FIAMETTA
- olasz eredetû; jelentése: lángocska.

FIDÉLIA
- latin eredetû; jelentése: hûséges.

FILIPPA
- görög-latin eredetû; jelentése: lókedvelõ.

FILOMÉLA
- görög eredetû; jelentése: az éneklést kedvelõ,  dalos kedvû.

FILOMÉNA
- a Filoméla olasz változata.

FILOTEA
- görög eredetû; jelentése: az Istent szeretõ nõ.

FIORELLA
- olasz eredetû; jelentése: virágocska.

FLÁVIA
- latin eredetû; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

FLÓRA
- latin eredetû; jelentése: virág.

FLORENCIA
- latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.

FLORENTINA
- latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.

FLORINA
- latin eredetû; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

FORTUNA
- olasz eredetû; jelentése: a szerencse istennõje.

FRANCISKA
- latin eredetû; jelentése: francia.

FRIDA
- német eredetû; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

FRIDERIKA
- német eredetû; jelentése: béke + hatalom.

FRUZSINA
- görög-magyar eredetû; jelentése: vidám.

FULVIA
- latin eredetû; jelentése: sárga, sötétszõke.

FÜRTIKE
- magyar eredetû; jelentése: fürtvirág.

FÜZIKE
- magyar eredetû; jelentése: növénynév.

GABRIELLA
- héber-latin eredetû; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GAJÁNA
- orosz eredetû; jelentése: föld.

GALAMB
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

GALATEA
- görög eredetû; jelentése: tejfehér bõrû nõ.

GALINA
- görög-orosz eredetû; jelentése: nyugalom, csend, béke.

GARDÉNIA
- latin eredetû; jelentése: a növény maga.

GEMELLA
- latin eredetû; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

GEMMA
- latin eredetû; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakõ, gyöngy, pávaszem.

GÉNIA
- görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, nemes nemzetségbõl való.

GENOVÉVA
- germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).

GEORGINA
- görög-latin eredetû; jelentése: földmûves, gazdálkodó; dália, györgyike.

GERDA
1. - germán eredetû; jelentése: ág, vesszõ;
2. - germán eredetû; jelentése: dárda + bekerített hely; vesszõ, varázsvesszõ.

GERLE
- magyar eredetû; jelentése: galamb.

GERTRÚD
- germán eredetû; jelentése: a dárdák varázslónõje.

GILBERTA
- német eredetû; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.

GILDA
- görög-latin eredetû; jelentése: pajzshordozó;

GINA
1. - a Georgina becézõ rövidülése;
2. - a Regina becézõ rövidülése.

GITTA
- óír-német eredetû; jelentése: erõs, erélyes.

GIZELLA
1. - germán eredetû; jelentése: nõi túsz, nõi kezes.
2. - a Gisel-, Geisel- kezdetû germán nõi nevek önállósult rövidülése.

GLÓRIA
- latin eredetû; jelentése: dicsõség.

GRÁCIA
- latin eredetû; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

GRÉTA
- a Margaréta, Margit önállósult becézõje.

GRIZELDA
- germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).

GRIZELDISZ
- a Grizelda alakváltozata.

GUNDA
- a Kunigunda német rövidülésébõl.

GYOPÁRKA
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

GYÖNGYI
- a Gyöngyvér becézett formája.

GYÖNGYVÉR
- Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.

GYÖNGYVIRÁG
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

GYÖRGYI
- a Georgina nõi név magyarosítása.

HÁGÁR
- héber eredetû; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.

HAJNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.

HAJNALKA
- a Hajna kicsinyítõképzõs formája.

HANGA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

HANNA
1. - a Johanna rövidült formája;
2. - az Anna eredeti formájának felújítása.

HARMATKA
- magyar eredetû; jelentése: harmat.

HAVASKA
- magyar eredetû; jelentése: tavaszi virág.

HEDDA
- a Hedvig germán rövidítése.

HEDVIG
- német eredetû; jelentése: harc.

HÉLA
- a Heléna név rövidülésébõl.

HELÉN
- a Heléna angol és francia formájából.

HELÉNA
- görög eredetû; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)

HELGA
- germán eredetû; jelentése: egészséges, boldog.

HELKA
- magyar eredetû; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.

HELLA
- a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

HENRIETT
- francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HENRIETTA
- francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HÉRA
- görög eredetû; jelentése: megõrzõ, megóvó, védelmezõ.

HERMINA
- német eredetû; jelentése: hadi nõ.

HERTA
1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából.
2. - a Her- és -Hert- kezdetû német nevek becézõjébõl önállósult. jelentése: merész, bátor.

HILÁRIA
- latin eredetû; jelentése: derûs, vidám, jókedvû.

HILDA
- német eredetû; jelentése: harc, harcosnõ.

HÓFEHÉRKE
- magyar eredetû; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.

HOLDA
- német eredetû; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.

HONÓRIA
- latin eredetû; jelentése: tiszteletreméltó.

HORÁCIA
- latin eredetû; jelentése: ifjú, virágzó.

HORTENZIA
- latin eredetû; jelentése: kerti virág.

HÓVIRÁG
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

HUBERTA
- német-latin eredetû; jelentése: szelleme által kiváló.

IBOLYA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

IDA
- germán eredetû; jelentése: tevékeny, serény.

IDUNA
- germán eredetû; jelentése: az örök ifjúság istennõjének nevébõl.

IFIGÉNIA
- görög eredetû; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevébõl.

IGNÁCIA
- latin eredetû; jelentése: tûz.

ILA
- az Ilona rövidített, -a kicsinyítõképzõs formája.

ILDIKÓ
- germán eredetû; jelentése: harcos.

ILKA
- az Ilona rövidített, -ka kicsinyítõképzõs formája.

ILMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekbõl.

ILONA
- a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

IMELDA
- vitás eredetû; jelentése: (bizonytalan).

IMOLA
- ismeretlen eredetû; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

INDIRA
- indiai eredetû; jelentése: Indira Ghandi nevébõl.

INEZ
- az Ágnes spanyol formája.

INGE
- germán eredetû; jelentése: Ingwio istenség + védelem.

INGRID
- germán eredetû; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnõ.

IRÉN
- görög eredetû; jelentése: béke.

IRINA
- az Irén szláv alakváltozata.

IRINGÓ
- magyar eredetû; jelentése: a növény maga.

ÍRISZ
- görög eredetû; jelentése: szivárvány, nõszirom.

IRMA
- az Irm- kezdetû germán nõi nevek önállósult becézõje.

ITALA
- olasz eredetû; jelentése: Itália tartományból való nõ.

IVÁNA
- az Iván férfinév nõiesítése.

IVETT
- francia eredetû; jelentése: júdeai.

IVETTA
- az Ivett latinos formája.

IVONN
- az Ivó férfinév francia nõi párja.

IZA
- az Izabella, Izolda önállósult német becézõje.

IZABELLA
- az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.

IZIDÓRA
- görög eredetû; jelentése: Ízisz egyiptomi istennõ ajándéka.

IZMÉNE
- görög eredetû; jelentése: vágyakozást ébresztõ, bájos, kecses, vonzó nõ.

IZOLDA
- kelta-német eredetû; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.

JÁCINTA
- görög eredetû; jelentése: a virág maga.

JAKOBINA
- héber eredetû; jelentése: (bizonytalan).

JANINA
- a János férfinév német Jan formájának latinos nõiesítése.

JANKA
- a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

JARMILA
- cseh eredetû; jelentése: tavasz + kedves.

JÁZMIN
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

JELLA
- a Gabriella önállósult német becézõje.

JERNE
- az Irén régebbi magyar változata.

JETTA
- a Henriett önállósult német becézõje.

JOHANNA
- héber-görög-latin eredetû; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JOLÁN
- Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

JOZEFA
- héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JOZEFINA
- héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSA
- a János és a József becézõje a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.

JUDIT
- héber eredetû; jelentése: Judeából származó nõ.

JÚLIA
- latin eredetû; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

JULIANNA
- latin eredetû; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

JULIETTA
- a Júlia önállósult francia becézõje.

JUSZTINA
- latin eredetû; jelentése: igazságos.

JUTTA
- a Judit német és dán alakváltozata.

KALLIOPÉ
- görög eredetû; jelentése: szép szavú.

KALLISZTA
- görög eredetû; jelentése: a legszebb.

KÁMEA
- olasz-magyar eredetû; jelentése: domborúan vésett kõ.

KAMÉLIA
- olasz-újlatin-magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

KAMILLA
- latin eredetû; jelentése: nemesi születésû.

KANDIDA
- latin eredetû; jelentése: fehér, fénylõ, ragyogó.

KARINA
1. - olasz eredetû; jelentése: csinos nõ.
2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése.
3. - a Katalin dán formájából.

KARMÉLA
- a Kármen olasz változatából.

KARMELINA
- a Karméla továbbképzése.

KÁRMEN
- héber-spanyol eredetû; jelentése: kert.

KAROLA
- latin-germán eredetû; jelentése: legény, fiú.

KAROLINA
- a Karola továbbképzése.

KATA
- a Katalin magyar rövidülésébõl önállósult.

KATALIN
- egyiptomi-görög-német-magyar eredetû; jelentése: korona; mindig tiszta.

KATINKA
- a Katalin magyar becézõjébõl önállósult.

KATÓ
- a Katalin rövidült, kicsinyítõképzõs formája.

KERUBINA
- héber-latin-magyar eredetû; jelentése: angyalok.

KILIÁNA
- kelta eredetû; jelentése: szerzetes.

KINCSÕ
- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra õ a kincs.

KINGA
- a Kunigunda régi magyar becézõjébõl önállósult.

KÍRA
- görög-szláv eredetû; jelentése: úr, uralkodó.

KISANNA
- az Anna erdélyi becézõjébõl önállósult

KITTI
- a Katalin angol becézõjébõl önállósult.

KLÁRA
- latin eredetû; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitûnõ, jeles.

KLARISSZA
- a Klára latinos továbbképzése.

KLAUDETTA
- a Klaudia olasz becézõjébõl önállósult.

KLAUDIA
- latin eredetû; jelentése: a Claudius nemzetség nõtagja.

KLEMENTINA
- latin eredetû; jelentése: jámbor, szelíd.

KLEOPÁTRA
- görög eredetû; jelentése: az apa dicsõsége.

KLIÓ
- görög eredetû; jelentése: hírnök.

KLOTILD
- germán eredetû; jelentése: a dicsõségért harcoló nõ.

KOLETTA
- a Nikoletta rövidülésébõl önállósult.

KOLOMBINA
- latin-olasz eredetû; jelentése: hímgalamb.

KONKORDIA
- latin eredetû; jelentése: egyetértés.

KONSTANCIA
- latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KONSTANTINA
- latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KORDÉLIA
- latin-angol eredetû; jelentése: szívecském.

KORINNA
- latin-angol-német eredetû; jelentése: szívecském.

KORNÉLIA
- latin eredetû; jelentése: somfa; szarv.

KOZIMA
- görög-olasz-német eredetû; jelentése: szabályszerû, rendes.

KRISZTA
- a Krisztina önállósult becézõjébõl.

KRISZTINA
- latin eredetû; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KRIZANTA
- görög-latin eredetû; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.

KUNIGUNDA
- német-latin-magyar eredetû; jelentése: nemzetség + harc.

LADISZLA
- szláv-latin eredetû; jelentése: hatalom + dicsõség.

LAMBERTA
- német eredetû; jelentése: országszerte híres.

LARINA
- szláv eredetû; jelentése: (ismeretlen).

LAURA
- latin eredetû; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

LAVÍNIA
- latin eredetû; jelentése: Lavinium városából való nõ.

LEA
- héber eredetû; jelentése: vadtehén, antilop.

LÉDA
- görög eredetû; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.

LEJLA
- perzsa-angol eredetû; jelentése: sötét hajú.

LELLE
- finnugor-magyar eredetû; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

LÉNA
- a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.

LENKE
- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézõje) magyarító fordítása.

LEONA
- görög-latin eredetû; jelentése: oroszlán.

LEONARDA
- germán eredetû; jelentése: erõs, mint az oroszlán.

LEONÓRA
- az Elenonóra önállósult becézõje.

LEONTINA
- latin eredetû; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.

LEOPOLDINA
- germán eredetû; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LETÍCIA
- latin eredetû; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.

LEVENDULA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

LIA
1. - a Lea alakváltozata;
2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézõje.

LIÁNA
- a Julianna önállósult becézõje.

LÍCIA
- a Felícia önállósult becézõje.

LÍDIA
- görög eredetû; jelentése: az ókori Lídiából való nõ.

LILI
- a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézõjébõl önállósult.

LILIÁNA
- angol eredetû; jelentése: liliom.

LILLA
- a Lídia és Lívia régi magyar becézõjébõl önállósult.

LINA
- a Karolina becézõjébõl önállósult.

LINDA
- német eredetû; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

LÍVIA
- latin eredetû; jelentése: ólomszínû, kékes.

LIZA
- az Elisabeth becézõjébõl önállósult.

LIZANDRA
- spártai eredetû; jelentése: híres spártai hadvezér nevébõl.

LOLA
- spanyol eredetû; jelentése: erõs asszony.

LOLITA
- a Lola spanyol becézõjébõl.

LORETTA
- a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.

LUCA
- a Lúcia régi magyar formája.

LÚCIA
- latin eredetû; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.

LUDMILLA
- szláv eredetû; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerû.

LUDOVIKA
- germán-ófrancia-latin eredetû; jelentése: hírnév + háború.

LUJZA
- a francia Louise magyarosított formája.

LUKRÉCIA
- latin eredetû; jelentése: megnyerõ, vonzó.

MABELLA
- latin-angol-germán eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

MADLÉNA
- a Magdolna latinosított formája.

MAGDA
- a Magdaléna önállósult becézõje.

MAGDALÉNA
- arámi-héber eredetû; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nõ.

MAGDOLNA
- a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

MAHÁLIA
- héber eredetû; jelentése: gyengédség, szelídség.

MAJA
1. - a római Maja istennõ nevébõl;
2. - a Mária és Marianna német becézõjébõl.

MALVIN
- germán eredetû; jelentése: a jog barátja.

MÁLYVA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

MANDA
- a Magdolna szláv (Mandalena) becézõjébõl önállósult.

MANFRÉDA
- német eredetû; jelentése: erélyes, férfias, védelmezõ.

MANNA
1. - a Mária magyar becézõjébõl önállósult;
2. - a Hermanna fríz becézõje.

MANON
- a Mária francia becézõjébõl önállósult.

MANUÉLA
- az Emanuéla rövidülése.

MARA
- a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MARCELLA
- latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.

MARCELLINA
- latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.

MARGARÉTA
- görög eredetû; jelentése: gyöngy.

MARGIT
- a Margaréta régi magyaros formája.

MARGITA
- a Margit régebbi magyar változata.

MARGÓ
- a Margit rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MÁRIA
- héber-görög-latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).

MARIANN
- latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.

MARIANNA
- latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.

MARICA
-a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MARIETTA
- a Mária olasz továbbképzése.

MARINA
1. - a Mária továbbképzése;
2. - latin eredetû; jelentése: tengeri, tengerbõl jövõ, tengerhez tartozó, tengerész.

MARINELLA
- a Marina olasz továbbképzése.

MARINETTA
- a Marina olasz továbbképzése.

MARION
- a Mária francia alakváltozata.

MARIÓRA
- a Mária román kicsinyítõképzõs formája.

MARITA
- a Mária olasz becézõ alakja.

MARLÉNE
1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névbõl;
2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.

MÁRTA
- héber eredetû; jelentése: úrnõ.

MARTINA
- latin eredetû; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MASA
- a Mária orosz becézõjébõl.

MATILD
- német eredetû; jelentése: hatalom + harc.

MÁTKA
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga (jegyes).

MAURA
- latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.

MAURÍCIA
- latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.

MAXIMILLA
- latin eredetû; jelentése: nagy növésû, magas.

MEDÁRDA
- latin-német eredetû; jelentése: hatalmas + erõs.

MÉDEA
- görög eredetû; jelentése: bölcs asszony.

MELÁNIA
- görög eredetû; jelentése: fekete, sötét.

MELINA
- germán-latin eredetû; jelentése: erõfeszítés, védelem.

MELINDA
- D'Ussieux francia író névalkotása.

MELIÓRA
- latin-angol eredetû; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

MELITTA
- görög eredetû; jelentése: méh, szorgalmas.

MERCÉDESZ
- spanyol eredetû; jelentése: fogolykiváltó.

METELLA
-a Metta olasz továbbképzése.

METTA
- a Matild holland formája.

MIA
- a Mária több nyelvû rövidülése.

MIETTA
- a Mária olasz becézõjébõl önállósult.

MIHAÉLA
- héber-germán eredetû; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKOLT
- Kézai Simon névalkotása.

MILDA
1. - német eredetû; jelentése: szelíd, elnézõ, jóakaratú;
2. - a Mild- kezdetû német nõi nevek önállósult becézõje.

MILÉNA
- a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

MILETTA
- a Miléna önállósult becézõje.

MILICA
- a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézõjébõl önállósult.

MILLA
- a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

MIMÓZA
- magyar eredetû; jelentése: a növény maga.

MINNA
- a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézõje.

MÍRA
1. - latin eredetû; jelentése: csodálatos;
2. - a Mirabella becézõjének önállósulása.

MIRABELLA
- latin eredetû; jelentése: csodálatos

MIRANDA
- latin eredetû; jelentése: csodálatos.

MIRANDELLA
- a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLA
- a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLÍNA
- a Mirandola olasz továbbképzése.

MIRELLA
- a Míra olasz becézõ továbbképzése.

MIRJAM
- a Mária eredeti héber formája.

MIRTILL
- görög-francia eredetû; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

MODESZTA
- latin eredetû; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

MÓNIKA
1. - görög eredetû; jelentése: magányos, egyedül élõ;
2. - latin eredetû; jelentése: intõ, figyelmeztetõ, tanító;
3. - karthágói-pun eredetû; jelentése: istennõ.

MORELLA
- latin eredetû; jelentése: eper, szeder.

MURIEL
- kelta-angol-normandiai eredetû; jelentése: ragyogó, mint a tenger.

NADIN
- orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.

NADINKA
- a Nadin magyar és szláv kicsinyítõképzõs formája.

NÁDJA
- orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.

NANDA
- a Fernanda önállósult rövidülése.

NANETT
- az Anna önállósult francia becézõje.

NAÓMI
- héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.

NAPSUGÁR
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

NÁRCISZ
- görög eredetû; jelentése: a virág maga.

NATÁLIA
- latin eredetû; jelentése: Jézus születésnapja.

NATASA
- a Natália orosz becézõjébõl önállósult.

NAUZIKA
- görög eredetû; jelentése: híres hajós.

NEDDA
- olasz eredetû; jelentése: tisztázatlan.

NEFELEJCS
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

NELLI
- az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézõjébõl önállósult.

NERINA
- görög eredetû; jelentése: nedves, vizes.

NESZTA
- az Anasztázia magyar becézõjébõl önállósult.

NETTA
- a -netta, -nette és -neta végû nõi nevek önállósult becézõje.

NIKÉ
- görög eredetû; jelentése: gyõzelem.

NIKODÉMIA
- görög-latin eredetû; jelentése: a hadinép legyõzõje.

NIKOLA
- görög-német eredetû; jelentése: gyõzelem + nép.

NIKOLETTA
- a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NIKOLETT
- a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NILLA
- a -nilla végû nõi nevek olasz becézõje.

NINA
- több nõi név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becézõ formája.

NINETTA
- a Nina olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NOÉMI
- héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.

NÓRA
- az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

NORBERTA
- német eredetû; jelentése: északi fény.

NORINA
- a Nóra olasz becézõ továbbképzése.

NORMA
- latin-angol eredetû; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.

NYESTE
- magyar eredetû; jelentése: nyest.

ODETT
- a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítõképzõs formája.

ODÍLIA
- német-latin eredetû; jelentése: gazdag.

OFÉLIA
- görög eredetû; jelentése: segítség, segély, nyereség.

OKTÁVIA
- latin eredetû; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLGA
- a Helga orosz formájából.

OLIMPIA
- görög eredetû; jelentése: égi, mennyei, isteni.

OLINDA
- német eredetû; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvesszõ.

OLÍVIA
- latin eredetû; jelentése: olajfa.

ORÁLIA
- latin-olasz-spanyol eredetû; jelentése: partvidéki.

ORCHIDEA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

ORGONA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

ORIÁNA
- latin eredetû; jelentése: Uria városából való.

ORSIKA
- az Orsolya rövidített és kicsinyítõképzõs származéka.

ORSOLYA
1. - latin eredetû; jelentése: kis medve;
2. ófelnémet-latin eredetû; jelentése: ló, paripa.

OSZVALDA
- német eredetû; jelentése: istenség + hatalom.

OTÍLIA
- német eredetû; jelentése: öröklött vagyon.

OXÁNA
- a Xénia orosz formájából.

ÖRSI
- magyar eredetû; jelentése: hõs.

ÕSZIKE
- magyar eredetû; jelentése: õszi kikirics.

ÕZIKE
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

PÁLMA
- magyar eredetû; jelentése: a növény maga.

PALÓMA
- spanyol eredetû; jelentése: galamb.

PAMÉLA
- görög eredetû; jelentése: mézzel tele.

PAMÍNA
- Varázsfuvola (Mozart) nõi fõszereplõjének neve.

PANNA
- az Anna becézõjébõl önállósult.

PASZTORELLA
- újlatin eredetû; jelentése: pásztorlányka.

PATRÍCIA
- latin eredetû; jelentése: rómainak született nemes.

PAULA
- latin eredetû; jelentése: kicsi, kis termetû.

PAULINA
- a Paula továbbképzése.

PELÁGIA
- görög-latin eredetû; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PÉNELOPÉ
- görög eredetû; jelentése: szövetet felfejtõ.

PEÓNIA
- latin-magyar eredetû; jelentése: bazsarózsa.

PERPÉTUA
- latin eredetû; jelentése: állhatatos.

PETRA
1. - héber-görög-latin eredetû; jelentése: kõszikla.
2. - a Petronella önállósult becézõje.

PETRONELLA
- latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.

PETRÓNIA
- latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.

PETÚNIA
- indián-magyar eredetû; jelentése: dohány; tölcsérke.

PINTYÕKE
- magyar eredetû; jelentése: az énekesmadár.

PIROSKA
- latin-magyar eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.

POLETT
- a Paula francia becézõ továbbképzése.

PÓLIKA
- a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézõje.

POLIXÉNIA
- görög eredetû; jelentése: vendégszeretõ.

POLLI
- az Apollónia és az Apollinária önállósult becézõje.

PRISZCILLA
- latin eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.

RAFAELLA
- héber eredetû; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁHEL
- héber eredetû; jelentése: bárány.

RAJMUNDA
- germán eredetû; jelentése: okos védõ.

RAMÓNA
- germán-spanyol eredetû; jelentése: okos védelmezõ.

REBEKA
- héber eredetû; jelentése: megkötözõ, megigézõ, megbabonázó; vagy: jól táplált.

REGINA
1. - latin eredetû; jelentése: királynõ;
2. - a Rein- kezdetû német nevek önállósult becézõje.

RÉKA
- török-hun-magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

RELINDA
- német eredetû; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.

RELLA
- az Aurélia önállósul magyar becézõje.

REMÉNYKE
- orosz-magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

RENÁTA
- latin eredetû; jelentése: újjászületett.

RÉTA
- a Margaréta utótagjának önállósulása.

REZEDA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

RIA
- a Mária önállósult becézõje.

RIKARDA
- német-spanyol eredetû; jelentése: erõs fejedelem.

RITA
- a Margaréta (Margherita) olasz becézõjébõl.

RIZA
- a Terézia magyar becézõjébõl.

ROBERTA
- német eredetû; jelentése: fényes hírnév.

ROBERTINA
- német eredetû; jelentése: fényes hírnév.

RODELINDA
- német eredetû; jelentése: dicsõség + hársfából készült pajzs.

ROMÁNA
- latin eredetû; jelentése: római.

ROXÁNA
- perzsa-görög eredetû; jelentése: (ismeretlen).

RÓZA
- latin eredetû; jelentése: rózsa.

ROZÁLIA
- a Róza olaszos továbbképzése.

ROZALINDA
- német eredetû; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.

ROZAMUNDA
- német eredetû; jelentése: paripa + védelem, oltalom.

ROZANNA
- a Rosa és az Anna olasz összevonása.

ROZINA
- a Róza -ina képzõs származéka.

ROZITA
- a Rosa spanyol becézõjébõl önállósult.

ROZMARIN
- magyar eredetû; jelentése: rozmaring.

ROZVITA
- német eredetû; jelentése: erejérõl híres.

RÓZSA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

RUBINA
- latin eredetû; jelentése: a drágakõ maga.

RUDOLFINA
- német eredetû; jelentése: dicsõ farkas.

RUFINA
- latin eredetû; jelentése: vörös.

RUSZALKA
- a Rozália szláv becézõjébõl önállósult.

RUSZLÁNA
- török-tatár-orosz eredetû; jelentése: oroszlán.

SÁBA
- héber eredetû; jelentése: megtérített.

SAMUELLA
- héber-latin eredetû; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁRA
- héber eredetû; jelentése: hercegnõ, uralkodónõ.

SAROLT
- török-magyar eredetû; jelentése: fehér menyét.

SAROLTA
1. - török-magyar eredetû; jelentése: fehér menyét;
2. - a Charlotte név magyarosítása.

SEHEREZÁDÉ
- az Ezeregyéjszaka meséi címû arab mesegyûjtemény fõhõsnõjének nevébõl.

SEJLA
- a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézõje.

SKOLASZTIKA
- latin eredetû; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.

STEFÁNIA
- latin eredetû; jelentése: virágkoszorú.

STELLA
- latin eredetû; jelentése: csillag.

SUDÁRKA
- magyar eredetû; jelentése: sudár.

SUGÁRKA
- magyar eredetû; jelentése: sugár.

SZABINA
- latin eredetû; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

SZALÓME
- héber eredetû; jelentése: Sion békéje.

SZALVIA
- latin eredetû; jelentése: sértetlen, ép.

SZAMANTA
- héber eredetû; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

SZANDRA
- az Alexandra olasz becézõjébõl.

SZAVÉTA
- az Erzsébet román becézõjébõl.

SZEDERKE
- magyar eredetû; jelentése: szeder.

SZELLÕKE
- magyar eredetû; jelentése: szellõ.

SZEMIRÁMISZ
- arab-görög eredetû; jelentése: Asszíria királynõjének nevébõl.

SZEMÕKE
- magyar eredetû; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemû, szép szemû.

SZENDIKE
- magyar eredetû; jelentése: szende.

SZENDILE
- magyar eredetû; jelentése: szende.

SZÉNIA
- a Xénia alakváltozata.

SZERAFINA
- héber-német eredetû; jelentése: tündöklõ, nemes.

SZERÉNA
- latin eredetû; jelentése: derûs, vidám.

SZIBILLA
- Apollón isten papnõinek nevébõl.

SZIDÓNIA
- föníciai eredetû; jelentése: Szidón városából való nõ.

SZILÁRDA
- latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

SZILVÁNA
- latin eredetû; jelentése: erdõ.

SZILVIA
- latin eredetû; jelentése: erdõ.

SZIMÓNA
- héber eredetû; jelentése: meghallgattatás.

SZIMONETTA
- a Simon olasz kicsinyítõképzõs nõi párja.

SZIRÉN
- görög eredetû; jelentése: halfarkú nõi alak.

SZIRONKA
- magyar eredetû; jelentése: szirom.

SZÓFIA
- görög eredetû; jelentése: ügyesség.

SZOFRÓNIA
- görög eredetû; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZONJA
- a Zsófia orosz becézõjének németes formája.

SZONÓRA
- latin eredetû; jelentése: csengõ hangú.

SZORINA
- francia-román eredetû; jelentése: vörös hajú.

SZÖRÉNKE
- a Szörény férfinév nõi párja.

SZTELLA
- latin eredetû; jelentése: csillag.

SZULAMIT
- héber eredetû; jelentése: az Énekek énekének nõalakjának nevébõl.

SZULTÁNA
- török eredetû; jelentése: fejedelem.

SZVETLÁNA
- orosz eredetû; jelentése: virág.

TÁBITA
- arameus eredetû; jelentése: õz, gazella.

TÁLIA
- görög eredetû; jelentése: a színjátszás istennõjének nevébõl.

TAMARA
- héber eredetû; jelentése: datolyapálma.

TANÁZIA
- az Atanázia önállósult becézõje.

TÁNYA
- orosz eredetû; jelentése: bálkirálynõ.

TARZÍCIA
- görög-latin eredetû; jelentése: bátor.

TATJÁNA
- latin-orosz-német-magyar eredetû; jelentése: Tatius családjához tartozó.

TAVASZKA
- magyar eredetû; jelentése: tavasz.

TEA
- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézõje.

TEKLA
- görög eredetû; jelentése: Isten dicsõsége.

TELMA
- angol eredetû; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

TÉMISZ
- görög eredetû; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

TÉNIA
- az Antónia rövidült változata.

TEODOLINDA
- német eredetû; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

TEODÓRA
- görög-német eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

TEODÓZIA
- görög-latin eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFÁNIA
- görög eredetû; jelentése: Isten megmutatkozott.

TEOFILA
- görög-latin eredetû; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelõ.

TEÓNIA
- görög eredetû; jelentése: Istenhez tartozó.

TERCIA
- latin eredetû; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

TERÉZ
- görög eredetû; jelentése: hõség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

TERÉZIA
- a Teréz latinos továbbképzése.

TESSZA
- az angol Theresa önállósult becézõje.

TÉTISZ
- görög eredetû; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevébõl.

TICIÁNA
- latin eredetû; jelentése: Titus családjához tartozó.

TILDA
- a Matild és a Klotild német becézõje.

TILLA
- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

TÍMEA
- görög-magyar eredetû; jelentése: jó + tisztelet.

TIMÓTEA
- görög-latin eredetû; jelentése: Isten becsülõje.

TINA
- a -tina, -tine végû nõi nevek önállósult német becézõje.

TÍRIA
- görög eredetû; jelentése: Thyros szigetérõl való nõ.

TITÁNIA
- görög eredetû; jelentése: hitregebeli név.

TITANILLA
- a Titánia latin kicsinyítõképzõs származéka.

TÓBIA
- héber eredetû; jelentése: Jahve jó.

TOSZKA
- olasz eredetû; jelentése: toszkánai nõ.

TULIPÁN
- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

TÜNDE
- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

ULJÁNA
- a Julianna orosz formájából.

ULLA
- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézõje.

ULRIKA
- német eredetû; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

URÁNIA
- görög eredetû; jelentése: égi.

URBÁNA
- latin eredetû; jelentése: városi, finom, mûvelt, udvarias.

URZULINA
- az Ursula (Orsolya) latin képzõs származéka.

ÜDVÖSKE
- magyar eredetû; jelentése: üdvös.

VALENTINA
- latin eredetû; jelentése: erõs, egészséges.

VALÉRIA
- latin eredetû; jelentése: erõs, egészséges.

VANDA
1. - lengyel eredetû; jelentése: vend nõ;
2. - a Wendel- kezdetû német nõi nevek önállósult becézõje

VANESSZA
- Jonathan Swift névalkotása.

VASZÍLIA
- görög-szláv eredetû; jelentése: királyi.

VELMIRA
- szláv eredetû; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

VENDELINA
- német eredetû; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERA
1. - a Veronika becézõjébõl önállósult;
2. - a német Verena önállósult becézõje;
3. - szláv eredetû; jelentése: hit;
4. - latin eredetû; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédû.

VERBÉNA
- latin eredetû; jelentése: szentelt helyen szedett fû vagy ág.

VERÉNA
1. - német eredetû; jelentése: tartózkodó, félénk;
2. - a Veronika német becézõjébõl.

VERITA
- a Ver- kezdetû nõi nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

VERON
- a Veronika önállósult magyar becézõ rövidülése

VERONIKA
1. - görög-latin eredetû; jelentése: gyõzelmet hozó;
2. - latin-görög eredetû; jelentése: igaz + ikon.

VÉTA
- héber-szláv eredetû; jelentése: Isten az én esküvésem.

VETÚRIA
- latin eredetû; jelentése: idõs, koros.

VIKTÓRIA
- latin eredetû; jelentése: gyõzelem.

VIKTORINA
- a Viktor férfinév latin továbbképzése.

VILHELMINA
- latin-német eredetû; jelentése: erõs akaratú védelmezõ.

VILJA
- finn eredetû; jelentése: gazdagság, jóság.

VILMA
- latin-német eredetû; jelentése: erõs akaratú védelmezõ.

VINCENCIA
- latin eredetû; jelentése: gyõztes.

VIOLA
- magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

VIOLETTA
- a Viola olasz kicsinyítõképzõs származéka.

VIRÁG
- magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

VIRGÍLIA
- latin eredetû; jelentése: vékony zöld ág.

VIRGÍNIA
- latin eredetû; jelentése: lány, hajadon.

VÍTA
- latin-magyar eredetû; jelentése: életem, életkém.

VITÁLIA
- latin eredetû; jelentése: életerõs, eleven.

VITOLDA
- német-latin eredetû; jelentése: az erdõben uralkodó.

VIVIÁNA
- latin eredetû; jelentése: eleven, élõ.

VIVIEN
- a Viviána angol változata.

VULFIA
- német-latin eredetû; jelentése: farkasként harcoló nõ.

XAVÉRIA
- latin eredetû; jelentése: Xavér községbõl való.

XÉNIA
- görög eredetû; jelentése: vendég.

ZAKÁRIA
- héber-latin eredetû; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAMFIRA
- román eredetû; jelentése: zafír.

ZDENKA
- a Szidónia szláv megfelelõjébõl.

ZELLA
- német eredetû; jelentése: a terem védõnõje.

ZELMA
- héber-latin eredetû; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nõ.

ZELMIRA
- nõi név Rossini és Gluck operáiból.

ZIA
- a -zia végû nõi nevek végének becézõ önállósulása.

ZÍLIA
- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

ZINA
- latin eredetû; jelentése: rózsa.

ZINAJDA
- görög-orosz eredetû; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

ZITA
1. - a Felicitás német rövidülésébõl;
2. - latin-német eredetû; jelentése: sebes, gyors.

ZOÉ
- görög eredetû; jelentése: élet.

ZÓJA
- szláv eredetû; jelentése: élet.

ZOLNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.

ZOLTÁNA
- török-latin eredetû; jelentése: fejedelem.

ZOMILLA
- tisztázatlan eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ZÓRA
- szláv eredetû; jelentése: hajnal.

ZÖLDIKE
- magyar eredetû; jelentése: a növény neve.

ZULEJKA
- arab eredetû; jelentése: hercegnõ.

ZSAKLIN
- francia eredetû; jelentése: csaló.

ZSANETT
- a Johanna francia alakváltozata.

ZSANNA
- a Johanna orosz alakváltozata.

ZSENI
- francia eredetû; jelentése: elõkelõ, jeles nemzetségbõl való.

ZSERALDINA
- francia eredetû; jelentése: dárda, hatalom.

ZSÓFIA
- görög eredetû; jelentése: bölcsesség.

ZSÓKA
- az Erzsébet nõi név Erzsóka becézõjének további rövidülése.

ZSUZSA
- a Zsuzsanna magyar rövidülése.

ZSUZSANNA
- héber-görög-latin eredetû; jelentése: liliom.

ABA
- török-magyar eredetû; jelentése: apa.

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítõképzõs származéka.

ABBÁS
- latin eredetû; jelentése: apa, apát.

ABBOT
- héber eredetû; jelentése: apa.

ABDIÁS
- héber-görög eredetû; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL
- héber eredetû; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD
- francia eredetû; jelentése: méhész.

ABOD
- az Aba képzõs származéka.

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítõképzõs származéka.

ABOS
- az Aba -s kicsinyítõképzõs származéka.

ÁBRAHÁM
- héber eredetû; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítõképzõs alakjából.

ABSA
- héber eredetû; jelentése: apa.

ABSOLON
- héber eredetû; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES
- görög-latin eredetû; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD
- magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT
- germán eredetû; jelentése: nemes fény; fénylõ nemesség.

ÁDÁM
- sumér-héber eredetû; jelentése: atyám.

ADELMÁR
- germán eredetû; jelentése: nemes nemzetségbõl való, híres.

ADEODÁT
- latin eredetû; jelentése: Istentõl adott.

ADOLÁR
- germán eredetû; jelentése: nemes nemzetségbõl való férfi.

ADOLF
- germán eredetû; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ
- görög eredetû; jelentése: csinos, jóképû, gavallér.

ADONY
- magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN
- latin eredetû; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD
- török-magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION
- görög eredetû; jelentése: szeretett.

AGATON
- görög eredetû; jelentése: jó, nemes.

AGENOR
- görög eredetû; jelentése: bátor.

AGGEUS
- héber eredetû; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND
- magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST
- latin eredetû; jelentése: fenséges, fennk